A kutatási témámhoz jól illeszkedett az állatpark tematikája, a sarkvidék állatvilága. Ha nem is az állatvilággal foglalkozom, a sarkvidéken érvényesülő klímaváltozás legsúlyosabban a helyi állatvilágot érinti. Így hasznosnak tűnt, hogy megnézzem személyesen is a helyi állatvilágot, tulajdonképpen természetes közegükben. Főleg így télen tűnt érdekesnek, hiszen a sarkvidék nagy része a hóhatáron túl fekszik. A következőkben az utazással kapcsolatos információkat is leírok, hátha valakinek hasznos.

Ranua vadaspark tulajdonképpen a világ egyik legészakabbi állatkertje. 1986-ban nyílt meg. Azóta a norvégok, helyzet előnyüknél fogva, beelőzték a finneket, és az ország északi csücskénél létesítettek egy új parkot. Persze a finnek marketingje azóta is erősebb, és nagy hírverést csinálnak Ranuának. Itt forgatták egy-két éve a Heavy Túra film rozsomákos jelenetét, ami a hazai mozikban most fut. A vadaspark egyébként gyönyörű. Ranua városkához tartozik. Ez egy sajátos település, legalábbis magyar szemszögből, Finnországban teljesen normális: a kb. négyezer fős település több kisebb falucskából áll, és így a település teljes területén alig nagyobb, mint 1 fő/km²-es népsűrűségű, illetve olyan 5-600 tó tagolja. (Finnország az ezer tó országa, de ennél sokkal több van, közel 200 ezer….) Hasonló települést egyébként a már említett filmben, a Heavy Túrában lehet látni.

Ranua Rovaniemitől 70 km-re délre található, így először utaztam távolabbra a városból. Így alkalmam volt kipróbálni a finn tömegközlekedést is. Még évekkel ezelőtt finn barátok mondták, hogy ha tehetem, inkább béreljek autót, még az is jobban megéri, mint mondjuk vonattal, és esetenként busszal eljutni az ország egyik pontjából a másikba, mert még az is olcsóbban jön ki. Nos, a jegy alapvetően a magyar árakhoz képest olyan háromszoros, ez a teljes áru és a kedvezményes jegyekre is vonatkozik, (bár például van munkanélküli kedvezmény is). A buszhálózatot több, kisebb magáncég üzemelteti, és azt kell, hogy elég ritkásan járnak. Ranuába, ami tulajdonképpen a szomszéd város, napi 2-4 busz jár. Akár egy útvonalon is több szolgáltató van. Az árak hatóságilag szabályozottak, és egységesek. (Bár egyes vonalakon vannak nagy kedvezmények a fapados járatoknál, a népszerűbb, dél-finnországi vonalakon.) A szolgáltatók különbsége azt is eredményezi, hogy például odafele menet a buszon volt wifi és mosdó is, visszafele egyik sem. A ritka járatok miatt azt hittem a busz tömve lesz. Odafele csak egy valaki utazott a buszon rajtam kívül. (Ráadásul a végállomás Oulu, Finnország második legnagyobb városa.) Visszafele már sok turista jött az állatkertből.

Az utazási irodák egyébként sok utat szerveznek Ranuába. Ha valamik tervez ilyen utat, én még mindig a tömegközlekedést javasolnám. Hiába írt az útvonaltervező 53 megállót Ranuáig, a busz tulajdonképpen sehol sem állt meg utasok híján. A szervezett utak pedig legalább 2-3-szoros áron vannak a sajátszervezéshez képest. Persze sokszor adnak „fagyálló overált”, de szerintem (pedig fázós vagyok), teljesen indokolatlan.

A vadaspark bejáratánál van egy divatos iglu-szálloda, szolgáltató központ (husky szánozás, motoros szafari, stb.), éttermek, bevásárló központ és egy játszópark (ez már az állatkerten belül). Szerencsés módon van egy Fazer csoki / édesség nagykereskedés is. Ez egy finn márka, amely szép csomagolásban, nagyon finom csokikat árusít. Érdemes a szuvenír vásárlást ide időzíteni. A Husky-szánozást is érdemes lett volna itt megvalósítani, de sajnos nem jelentkeztem előre, és beteltek a helyek. Egyébként a Husky-farmok (Mikulás-falvát leszámítva) a városon kívül vannak, és nagyon drágák.

Nos, hogy az állatkertről is legyen szó. Egy szép és klasszikus finn erdő közepén áll. A meghirdetett tematika a sarkvidék állatvilágának bemutatása. Valójában inkább a finn faunát mutatja be, kis sarkvidéki kitekintéssel, ami egyébként (szerintem) autentikusabb, mint az előbbi téma. Az időjárással szerencsém volt, az előző napokban esett friss hóban egészen lenyűgöző volt a táj. Ugyanakkor az állatok szempontjából kevésbé volt szerencsés, a parkban megtalálható ötven állatfajtából csak mint egy harminc volt látható. A havazás miatt pedig még ennek a fele is behúzódott. Mivel elég sok időm hagytam a programra, kétszer is végig tudtam menni a parkon, és így megtapasztalhattam, hogy délelőtt és délután is másik állatfajták jöttek elő.

Nagyjából egy 2 km-es kört kellett bejárni. Az állatoknak szép tágas hely van, a szükséges legkevesebb körbekerítéssel. Van egy rész, ahol a ragadozók vannak (medve, farkas, hiúz), itt olyan felüljáró hídon lehet sétálni, mint amilyen a nyíregyházi állatkert egy szakaszán is van. A következőkben nem szaporítanám a szót, inkább megmutatom miket láttam:

Fázósan :)

Nos, a medve-szekció téli álom miatt most kissé foghíjas volt

Az állatkert főhőse

A Heavy Túra lehet, hogy néhányakat megihletett, és kiraktak egy táblát, hogy a látogatók ne másszanak át a kerítésen a medvékhez :)

Íme a Heavy Túra kulcsszereplője :)

Az elengedhetetlen Iglu Bár :)

Az állatkert egyik kiemelt programja, hogy rénszarvasokat telepítsenek vissza a vadonba, 1-2 éven belül ők is a szabadban fognak élni

A finn utak réme, a jávorszarvas...

.... A jávorszarvas a legnagyobb testű vadállat Finnországban

Környezetvédelmi időszaki kiállítás

Fából készült rénszarvasok az állatkert játszóteréről